agonia english v3 |
Agonia.Net | Policy | Mission | Contact | Participate | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Article Communities Contest Essay Multimedia Personals Poetry Press Prose _QUOTE Screenplay Special | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
agonia ![]()
■ Self-annulment is a prison... ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Contact |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2007-04-30 | [This text should be read in magyar] |
Elkezdeni nehéz minden verset,
pedig itt van tollam hegyén az ihlet. De hiába, ha nem tudom leÃrni, hogy mennyire tudlak Téged szeretni. A fájdalmamról, ha kell, Ãrok száz verset, de sehogy se tudom leÃrni szerelmemet. Mert szerelmem több holmi kósza szavaknál, s az érzéseim tisztábbak minden gyémántnál. Erõlködök és magamban tanakodok, de nem jönnek tollamra gondolatok. Hiába olvastam nagy költõktõl verseket, még Ãgy sem tudom megÃrni a versemet. Hát, ha nem megy, akkor nem Ãrok! Erõltetett szavakat Ãrni nem fogok! Nem is lehet s kell leÃrni szerelmemet, inkább bizonyÃtanom kellene neked. Mert hidd el édes, nem kell szó, hogy lássam, kettõnknek mi jó. Hát jöjj s szeress, hogy szerthesselek, s hadd dobjam félre minden versemet. Karjaidban ezer szó fogalmazódik meg, de én csak a legfontosabbat mondom: szeretlek!
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
Home of Literature, Poetry and Culture. Write and enjoy articles, essays, prose, classic poetry and contests. | ![]() | |||||||
![]() |
Reproduction of any materials without our permission is strictly prohibited.
Copyright 1999-2003. Agonia.Net
E-mail | Privacy and publication policy