agonia francais v3 |
Agonia.Net | Règles | Mission | Contact | Inscris-toi | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Article Communautés Concours Essai Multimédia Personnelles Poèmes Presse Prose _QUOTE Scénario Spécial | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
![]()
agonia ![]()
■ Petite valse gitane ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Contact |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2012-05-11 | [Ce texte devrait être lu en magyar] |
Véletlenszerû széllökések. Elvékonyul
bennük a beszéd. Vaktában szétszóródnak az álom színei. Átitatják a hajnalt. A napok elvágtatnak és nem térnek vissza, mint a felriasztott õzek. Az alkony közönséges borvirág az ég arcán. Valami fáradt bánat ül a házak ablakszemében. Éjjel kitágul a sebezhetõség tartománya. Szoprán hangú jégcsapokról a kihalt utcára cseppen a várakozás. Befagyott tócsán a világ sérüléseinek látlelete. Pulzáló csillagokban egy kitagadott gyerek képmása. Tekintetében indigókék rémület. Egyedül marad. Végleg. Akár egy vers, amit sohasem szaval el a téli fasor névtelen rigókórusa. A békesség szentélyébe kúszik a felejtés árnya, mint soha bemutatott orgonaszóló hangneme. A hátralévõ idõ mollja.
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
La maison de la litérature | ![]() | |||||||
![]() |
La reproduction de tout text appartenant au portal sans notre permission est strictement interdite.
Copyright 1999-2003. Agonia.Net
E-mail | Politique de publication et confidetialité